Európai Unió Bírósága, határozat, devizahiteles perek

Követelheti a bank a felvett kölcsön többszörösének visszafizetését? Tisztességtelen a kölcsönszerződés, ha a bank az eredeti törlesztőrészletet a többszörösére emeli? Szabadulhat az adós a törlesztéstől, ha a kölcsönszerződés érvénytelen? Mikor lehet a kölcsönszerződés érvénytelenségére hivatkozni? Nyerhet-e az adós a bankkal szemben? Lehet az EU bírósághoz fordulni, ha a magyar bíróság nem kellőképpen érvényesíti az EU-jogot? Felülírhatja az Európai Unió Bírósága a nemzeti bíróság döntését? Változhat a Kúria gyakorlata a devizahiteles perekben?

A devizahitelek a kétezres évek elején nagyon vonzónak tűntek, utóbb azonban tömegek buktak bele, számos adós házát végül a végrehajtó árverezte el. A devizahitelek Magyarországon sokak számára végződtek emberi tragédiákkal.

2004-től Magyarország tagja az Európai Uniónak, lehetővé vált a deviza alapú hitelezés. A 2008-as gazdasági válságig jelentősen elterjedtek a deviza alapú lakossági hitelek. A forint 2008-as jelentős leértékelődése következtében a devizaalapú hitelek törlesztése (forintban) drasztikusan megdrágult. Számos per indult annak bíróság általi megállapítására, hogy a devizaszerződések érvénytelenek abból az okból, hogy a pénzügyi intézmény a szerződéskötéskor nem nyújtott megfelelő tájékoztatást az ügylet kockázatairól. A banki tájékoztatás megfelelősége vagy nem megfelelő jellege alapvetően befolyásolja azt, hogy a kölcsönszerződés érvényes vagy érvénytelen.

A joggyakorlat az évek során sokat változott. Az első évek per-dömpingje és kezdeti adós-oldali sikerei után a Kúria alakította a joggyakorlatot, és több elvi kérdésben végül a banknak adott igazat. Jelenleg a devizaadósoknak elsősorban abban az esetben lehet esélye a bíróságon, ha az árfolyamkockázat áthárítását célzó szerződéses rendelkezés tisztességtelen, és emiatt a szerződés érvénytelen.

Az irányadó joggyakorlat szerint, ha a devizaalapú kölcsönszerződés megkötésekor a pénzügyi szolgáltató nem nyújtott megfelelő tájékoztatást a vele szerződő lakossági ügyfélnek, a tájékoztatás hiánya vagy nem megfelelő tartalma a szerződés érvénytelenségét eredményezi. Ha a szerződés emiatt érvénytelen, a pénzügyi szolgáltató nem háríthatja át az árfolyamkockázatot (árfolyamváltozás pénzügyi hatását, a magasabb törlesztési kötelezettséget) az ügyfélre, és forint alapon kell elszámolni a korábbi törlesztéseket. Ez azonban egyúttal a magasabb forintkamatok szükségszerű figyelembe vételét is eredményezi.

Az elvi megközelítés alapvetően az EU jogának előírásait tükrözi, az viszont elsősorban bizonyítási kérdésként a magyar bíróság döntésén múlik, hogy a tájékoztatás mikor megfelelő, és mikor nem megfelelő. Leegyszerűsítve, ha a magyar bíróság megfelelőnek tartja a bank tájékoztatását, akkor ezen okból fel sem merül a szerződés érvénytelensége.

Sok esetben a magyar bíróságok azonban olyan esetekben is megfelelőnek tekintették a banki tájékoztatást, és emiatt elutasították az adós (szerződés érvénytelenségének megállapítására és forint alapú elszámolás alkalmazására irányuló) keresetét, amikor a kockázatfeltárás az Európai Unió Bírósága (EUB) által kimunkált követelményeknek véleményünk szerint nem felelt meg. Bár az EUB jogértelmezése a nemzeti bíróságokra is kötelező, és az európai joggal ellentétes szabályozást a nemzeti bíróságok nem alkalmazhatják, az adós igényérvényesítési lehetőségei a magyar bíróságok előtt igen nehézkesnek bizonyultak.

Például, a hazai bíróságok sok esetben akkor is megfelelőnek tekintették a kockázatfeltáró tájékoztatást, ha a bank úgy hívta fel formálisan az adós figyelmét az árfolyamkockázatra, hogy a tájékoztatóban egyúttal grafikonnal személtette az elmúlt évek elhanyagolható mértékű árfolyam-ingadozását, azt a benyomást keltve ezzel, mintha a kockázat csekély lenne.

Hasonlóképpen, a hazai bíróságok sok esetben az alapján is megfelelőnek tekintették a kockázatfeltáró tájékoztatást, ha a kölcsönszerződésben szerepelt egy olyan nyilatkozata az ügyfélnek, amivel elismeri, hogy a banktól megfelelő tájékoztatást kapott, magát a tájékoztatást és annak tartalmát a bíróság azonban nem is vizsgálta.

Ezt a gyakorlatot egyes döntéseiben a Kúria is megerősítette, erős hivatkozási alapot adva ezzel a pénzügyi intézményeknek a folyamatban lévő perekben.

Konkrét ügyben, indítványunkra az egyik hazai bíróság az EUB-hez fordult, és kérte annak vizsgálatát, hogy ezen, Kúria által is elfogadott jogértelmezés megfelel-e az EU-jognak.

Az EUB megerősítette, hogy nem tekinthető megfelelőnek a kockázatfeltáró tájékoztatás, ha az azon a feltételezésen alapul, hogy az árfolyam stabil marad, valamint azt is, hogy nem lehet pusztán a fogyasztó nyilatkozata alapján tényként kezelni a tájékoztatás megtörténtét és megfelelőségét.

Ezt követően a magyar bíróságok több ügyben is olyan jogerős döntést hoztak, amelyben érvénytelennek találták a kölcsönszerződést az EUB által kifejtettek figyelembevételével. Az érintett bankok a Kúriától kérték ezen döntések felülvizsgálatát, több ügyben a felülvizsgálati eljárás jelenleg is folyamatban van.

A devizaadósok számára komoly előrelépést jelenthet, perbeli esélyeik jelentősen javulhatnak, ha a Kúria változtat korábbi, adósok számára kedvezőtlen gyakorlatán, és a hazai ítélkezést olyan módon formálja, hogy az EU fogyasztóvédelmi követelményei valóban hatékonyan érvényesüljenek Magyarországon, és a bíróságok csak azt a banki tájékoztatást tekintsék megfelelőnek, ami valóban, bizonyíthatóan az. 

2022. május 20.